Befolyásolhatja a fény az agy energiafolyamatait?
Érdekli, hogy a fény befolyásolhatja-e az agy és mitokondriumai működését? A kutatók a sejtek anyagcseréjének és oxigénellátásának változásait vizsgálják. Az eredmények értelmezéséhez három dolgot kell megkülönböztetni: a feltételezett mechanizmust, a mért biológiai mutatót és az ember működésének tényleges javulását. [2][5][6]
Milyen kérdésekre talál választ?
- Hogyan juthat át a fény a koponyán az agyba?
- Mit tesz a fény az idegsejtek mitokondriumaival?
- Növeli-e a fotobiomoduláció az agy ATP-termelését?
- Melyik hullámhossz a legalkalmasabb az agy stimulálására?
- Javíthatja-e a fény a memóriát, a figyelmet és az összpontosítást?
- Mit mutatnak a kutatások az agyi ködről és a fáradtságról?
- Támogathatja-e a fény a neuroplaszticitást és új idegsejtek képződését?
- Befolyásolja-e a fotobiomoduláció az agy vérellátását és oxigenizációját?
- Mit mutattak a vizsgálatok Alzheimer- és Parkinson-kórban?
- Segít-e a fotobiomoduláció depresszió és szorongás esetén?
- Támogathatja-e a felépülést agyrázkódás vagy stroke után?
- Hogyan kapcsolódnak egymáshoz a mitokondriumok, a mikroglia és az idegrendszeri gyulladás?
- Mi a különbség a sisak, az orrapplikátor és a LED-panel között?
- Biztonságos-e infravörös lézert használni a fejen?
- Mennyi ideig és milyen gyakran alkalmazzák a fényt a kutatásokban?
Kattintson a kérdésre, és az oldal a cikken belüli válaszhoz görget.
A lézeres sorozat teljes menüje — megnyitás
Mit jelent az agy energiája, és mire szolgál az ATP?
Az agy pihenés közben is dolgozik. Az idegsejtek fenntartják a membránjuk két oldala közötti elektromos különbséget, jeleket továbbítanak és helyreállítják belső környezetüket. Az agy energiája ezért nem csupán a frissesség érzését vagy a koncentráció képességét jelenti. A sejtek mindennapi működéséhez alvás közben is szükséges. [2]
Az ATP, azaz adenozin-trifoszfát a sejt közvetlenül felhasználható energiahordozója. Folyamatosan keletkezik és fogy az enzimek működése, az anyagszállítás és az ionegyensúly fenntartása során. Jelentős része a mitokondriumokban képződik. [2]
A légzési lánc a tápanyagok feldolgozásából származó energiával protonkoncentráció-különbséget hoz létre a belső mitokondriális membrán két oldala között. Ez hajtja az ATP-szintázt. A lánc végén az oxigén fogadja az elektronokat. Oxigénre, megfelelő tápanyagokra, működő enzimekre és ép membránokra egyaránt szükség van; egyetlen összetevő önmagában nem elég. [2]
Miért fontos a mikrokeringés is?
A legkisebb erek a sejtek közelébe viszik a vért. Az oxigén és a tápanyagok eljuttatását a helyi áramlás, az erek szabályozása, valamint a vér és a szövet közötti távolság határozza meg. A vér tulajdonságai is számítanak: a vörösvértestek rugalmassága, visszafordítható összecsapódása és a plazma viszkozitása. Az egész rendszer együttműködése fontos. [1]
Elégtelen ellátás esetén csökkenhet a szövet ATP-termelő képessége. A gyulladás vagy sérülés ugyanakkor az erekre és a vérsejtekre is hathat. Kétirányú kapcsolat alakul ki, amelynek menete a probléma okától és mértékétől függ. Nem minden agyi működészavar kezdődik elégtelen véráramlással. [1][2]
Szív sorozat: Vérviszkozitás és mikrokeringésHumán vizsgálatok szerint a PBM változtathat a hemodinamikai mutatókon. Az oxigenizált hemoglobin, a BOLD-jel és a véráramlás azonban különböző mennyiségek. Egyik változása sem bizonyítja automatikusan a károsodott kapillárisok helyreállását vagy az egész agy jobb ellátását. [5][6]
Hogyan halad át a fény a koponyán, és melyik hullámhossz indokolt?
A fény fokozatosan gyengül a hajon, a fejbőrön és a csonton áthaladva. Jagdeo és munkatársai 2012-ben 633 és 830 nm-es fényt hasonlítottak össze emberi tetem fejmodelljén. Az adott körülmények között a NIR jobban áthatolt, mint a vörös fény. A modell alátámasztja a fizikai megvalósíthatóságot, de nem határozza meg minden élő ember agyi dózisát. [8]
Nincs egyetlen igazoltan legjobb szín minden agyterületre és diagnózisra. Az alábbi humán vizsgálatok 670, 808, 810 vagy 1064 nm-t alkalmaztak. Az intenzitás, a felület, az alkalmazás helye és a pulzálás is számít. A mélyebb behatolás önmagában nem jelent jobb klinikai eredményt. [5][6][7][9][16]
Hogyan hathat a vörös és infravörös fény a sejtekre?
A fotobiomoduláció, röviden PBM meghatározott paraméterű fényre, elsősorban vörös és közeli infravörös fényre, NIR-re adott biológiai válaszokat vizsgál. A fény egy része szóródik a szövetben, más részét bizonyos molekulák elnyelik. Egy foton elnyelése megváltoztathatja állapotukat, és további kémiai vagy jelátviteli folyamatokat indíthat el. [2]
Az egyik leginkább vizsgált lehetséges fényelnyelő a citokróm-c-oxidáz, CCO, a mitokondriális légzési lánc IV. komplexe. Részt vesz az elektronok oxigénre történő átadásában. Ez fontos feltételezett mechanizmus, de a PBM valamennyi hatásának teljes magyarázata továbbra is kutatás tárgya. A fény nem helyettesíti a táplálékból származó energiabevitelt. [2][4]
Mi a nitrogén-monoxid és az oxidatív folyamatok szerepe?
A nitrogén-monoxid, NO jelátvivő molekula, amely az erek szabályozásában is fontos. Egy hipotézis szerint a fény módosíthatja CCO-hoz való kötődését, és ezzel a mitokondriális légzést. Ezt a hipotézist azonban nem helyes általános magyarázatként bemutatni. [2][4]
Pope és munkatársai 2020-ban tenyésztett retinális pigmenthámsejteket vizsgáltak. A sejten belüli NO változásai függtek a hullámhossztól, a besugárzási intenzitástól és az anyagcsere szubsztrátjától. Az eredmények megkérdőjelezték, hogy minden reakció megmagyarázható pusztán a NO CCO-ról történő felszabadulásával. A sejtkísérlet mechanizmust vizsgál; nem igazolja az emberi agy vagy szem kezelését. [4]
A reaktív oxigénformák megfelelő mennyiségben részt vesznek a jelátvitelben, túlzott jelenlétük viszont károsíthatja a sejtalkotókat. A mennyiség, a hely és az időzítés döntő. Liu és munkatársai 2013-as áttekintésükben a sejt kiindulási állapotát és szabályozási képességét hangsúlyozzák. A homeosztázis, vagyis a belső körülmények fenntartása hasznos értelmezési keret; nem bizonyítja, hogy a fény automatikusan minden zavart helyreállít. [2][3]
Neuroplaszticitás, BDNF és idegrendszeri gyulladás
A neuroplaszticitás az idegrendszer kapcsolatainak és működésének változási képessége; a neurogenezis új idegsejtek képződését jelenti. Sejtes és állatmodellekben vizsgálják, befolyásolja-e a PBM a BDNF-et, a sejtek túlélését és a szöveti helyreállítást. Ezek biológiai alapot adnak a kutatáshoz, de nem bizonyítják, hogy otthoni használattól új emberi agysejtek nőnek. [2]
A mikroglia az agy immunsejtjeiből áll. Működése összefügg a gyulladással, az energia-anyagcserével és a szövetkárosodással. Az említett enyhe kognitív zavart vizsgáló kutatásban csökkent a vér IL-6-szintje. Ez érdekes gyulladásos mutató, de nem a mikroglia közvetlen mérése és nem bizonyíték a krónikus idegrendszeri gyulladás megszüntetésére. [2][9]
Miért nem jelent a több fény feltétlenül nagyobb hatást?
Kísérleti modellekben kétfázisú választ írnak le: a nagyon alacsony és a túl magas dózis kevésbé kedvezően hathat, mint egy köztes tartomány. Ez a tartomány nem általános érvényű. A szövettől, hullámhossztól, üzemmódtól és kiindulási állapottól függ. Vizsgálatok összehasonlításakor különösen ezeket az adatokat érdemes figyelni. [2]
Hullámhossz
Befolyásolja az elnyelődést, szóródást és a fény szöveti behatolását. A vörös fény és a különböző NIR-hullámhosszak nem felcserélhetők. [2]
Teljesítménysűrűség és idő
A beeső fény átlagos W/cm² teljesítménysűrűsége a másodpercben mért idővel szorozva adja a J/cm² energiafelületi sűrűséget. Ez nem automatikusan az agyhoz eljutó dózis. [2]
Impulzusok és ismétlés
A folyamatos vagy pulzáló fény, illetve az alkalmazások közötti idő eltérő reakciókat eredményezhet. Azonos összenergia nem feltétlenül jelent azonos hatást. [2]
Az alkalmazás helye
A bőr, a koponya és más szövetek módosítják a mélybe jutó fény mennyiségét és eloszlását. [2]
A szövet állapota
Az ellátás, anyagcsere, károsodás és szabályozó mechanizmusok befolyásolják a sejtválaszt. [2]
Mit mértek a kutatók embereknél?
Az élettani válasz mérése segíti a mechanizmus megértését. Az egészségügyi előny megítéléséhez azonban az ember számára fontos eredményeket, például a memóriát, hangulatot vagy mindennapi működést is vizsgálni kell. A következő tanulmányok mutatják, miért nem cserélhetők fel ezek a szintek. [5][6]
2017 · Wang és munkatársai · 11 egészséges felnőtt
A kutatók 1064 nm hullámhosszú fényt alkalmaztak a homlokon. A széles sávú közeli infravörös spektroszkópia a kontrollhoz képest az oxidált CCO és az oxigenizált hemoglobin jelének emelkedését mutatta. Az eredmény az anyagcsere- és érválasz közötti kapcsolat további vizsgálatát támogatta. [5]
Mire nem lehet következtetni?: A módszer nem mérte közvetlenül az ATP mennyiségét. Az egészséges önkéntesekkel végzett kis vizsgálat egy adott betegség kezelését sem tesztelte. Pontosan meghatározott eljárásra adott élettani választ mutatott ki. [5]
2026 · Iosifescu és munkatársai · 31 depressziós résztvevő
Véletlen sorrendben három 808 nm-es fénybeállítást és aktív stimuláció nélküli kontrollt hasonlítottak össze. Az egyik folyamatos üzemmód növelte a BOLD-jel ingadozásának teljesítményét, a gyengébb folyamatos üzemmód csökkentette, a pulzáló üzemmód pedig nem okozott szignifikáns változást. Az egyszeri alkalmazások a kontrollhoz képest nem javították szignifikánsan a depresszió súlyosságát. [6]
Mire nem lehet következtetni?: A BOLD a funkcionális MRI vér oxigenizációjával összefüggő jele. Változása nem közvetlen ATP-mérés, és a nagyobb jel önmagában nem jelent jobb agyműködést. Ez az összefoglaló a közölt absztrakton, nem a teljes módszertan értékelésén alapul. [6]
2023 · Fear és munkatársai · az ATP-anyagcsere mérése
Tíz egészséges, 60 év feletti személy vett részt a vizsgálatban; hetük adatait értékelték. A tarkótájon alkalmazott 670 nm-es fény után a foszfor-mágnesesrezonancia-spektroszkópia az ATP-szintázhoz kapcsolódó fluxus növekedését jelezte. Ez biztató humán adat az energia-anyagcseréről, és különbözik az oxigenizáció mérésétől. [7]
A vizsgálat az alkalmazások előtti és utáni állapotot hasonlította össze álstimulációs kontrollcsoport nélkül. A terv négy alkalmazási napot tartalmazott; két értékelt résztvevő hosszabb programban vett részt. A kis minta és a kontroll hiánya korlátozza az oksági következtetést. A mért fluxus nem az egész agy ATP-készlete, és nem bizonyítja a gondolkodás javulását. [7]
Memória, figyelem és agyi köd: mit mutattak a tesztek?
Egy 2026-os randomizált pilotvizsgálat 20, enyhe kognitív zavarral élő személyt vont be. Hat hét 810 nm-es stimuláció után az általános kognitív teszt és a memóriafelismerési feladat eredménye jobban javult, mint a kontrollkészülék mellett. Ez nagyobb kutatást indokol, nem azonos javulást bizonyít egészséges diákoknál. Egyes szerzők kapcsolatban álltak a készülék gyártójával. [9]
Egy másik 2026-os pilotvizsgálat 43, COVID utáni agyi köddel élő személyt randomizált, és kombinálta a transzkraniális és intranazális alkalmazást. Nyolc hét után a fő kognitív pontszám csoportkülönbsége nem volt statisztikailag szignifikáns (p = 0,088). Néhány figyelmi teszt kedvező volt, de a fáradtság a kontrollcsoportban alakult jobban. A gyártó finanszírozta a vizsgálatot, és a szerzők pénzügyi kapcsolatokat jeleztek. Az adatok további tesztelést indokolnak, nem gyors enyhülés ígéretét. [13]
Alzheimer-kór, Parkinson-kór, hangulat és felépülés
Neurodegeneratív betegségek
Demenciában kis kutatások kedvező változásokat találtak. Egy 2017-es, öt esetet bemutató sorozat transzkraniális és intranazális fényt kombinált; kontrollcsoport nélkül azonban nem különítette el a hatást más tényezőktől. Parkinson-kórban az egyes vizsgálatok eredményei eltérnek, és a kontrollált vizsgálatok 2026-os összesítése nem igazolt szignifikáns javulást a motoros pontszámban. Ezek a munkák az idegsejt-pusztulás lassulását sem bizonyítják. [14][17]
Depresszió és szorongás
A 2018-as ELATED-2 ismételt alkalmazások után kedvező jelet talált depresszióban: a fő elemzés 21 személyt tartalmazott, a teljes kezelést 13-an fejezték be. A kis létszám és a hiányos követés csökkenti az eredmény bizonyosságát. A fent bemutatott, egyszeri alkalmazásos 2026-os vizsgálat más kérdésre keresett választ. A depresszió eredményeiből nem következik automatikusan hatás szorongásos zavarban. [6][10]
Agysérülés és stroke
Egy 2020-as randomizált vizsgálatban 68, középsúlyos traumás agysérülést szenvedett személy vett részt. Az alkalmazás megvalósítható volt, és változtak egyes MRI-vel mért fehérállományi mutatók. A tüneti kérdőív csoportkülönbsége viszont nem volt statisztikailag szignifikáns. Ez nem bizonyít gyorsabb felépülést minden agyrázkódás után. [11]
Akut iszkémiás stroke-ban a nagy NEST-3 vizsgálat 630 randomizált betegnél nem igazolt jobb funkcionális eredményt a tesztelt eljárással, mint a kontrollal. Ez az adott akut protokollra vonatkozik; más rehabilitációs eljárások saját bizonyítékot igényelnek. Hirtelen beszédzavar, féloldali arclefittyedés vagy végtaggyengeség esetén azonnali sürgősségi segítség szükséges, nem otthoni fényalkalmazás. [12]
Azonos a homlokon át, az orron át végzett alkalmazás és az ILIB?
Nem. Transzkraniális alkalmazásnál a fény a fejbőrön és koponyán keresztül irányul befelé. Intranazális alkalmazáskor az orrnyálkahártyát világítják meg. Intravénás lézeres vérbesugárzásnál, ILIB esetén, a fényt optikai szál vezeti a vénába egészségügyi környezetben. Mindegyik út eltérő optikai és biológiai feltételeket teremt. [2][3]
A kutatások helyi fejapplikátorokat, sisakokat vagy kombinált transzkraniális és intranazális alkalmazást használnak. A kombináció eredményéből nem derül ki az orrapplikátor önálló hozzájárulása. Egy szokásos egész testes LED-panel fényeloszlása és dózisa eltérő; az eszközök nem helyettesíthetők egymással pusztán az azonos nanométerérték alapján. [13][16][17]
Szív sorozat: A vér lézeres besugárzásának módszereiBiztonság, időtartam és ismétlés
A kutatási eszközöknél meghatározott paramétereket használnak, és figyelik a tolerálhatóságot. Az alacsony teljesítmény vagy a „hideglézer” megnevezés nem garantálja minden használat biztonságát. Túlzott expozíció melegedést és szemkárosodási kockázatot okozhat; a láthatatlan NIR nem ad megbízható, erős fénnyel járó figyelmeztetést. A szemvédelemnek a készülékhez és a hullámhosszhoz kell igazodnia. [15][16]
Neurológiai vagy pszichiátriai diagnózis esetén az alkalmasságot orvosnak kell megítélnie. Figyelembe kell venni a bőr és a szem állapotát, a gyógyszereket és az adott készülék útmutatóját. Fájdalom, jelentős melegedés vagy látási panasz esetén szakítsa meg az alkalmazást. Súlyos mellékhatás nélküli kis vizsgálatból nem állapítható meg az élethosszig tartó biztonság. [9][11][13][15][16]
A kutatási programok az egyszeri alkalmazástól a többhetes kezelésekig terjednek. Nincs általános percszám vagy garantált időpont az eredményre. A felszíni dózist az átlagos besugárzás és az idő határozza meg; az agyi dózist a szöveteken való áthaladás is befolyásolja. Az időt vagy a teljesítményt nem szabad önkényesen, érzés alapján növelni. [7][9][16]
Mit jelent mindez a hétköznapi olvasó számára?
Az értelmezés a fizikától a biokémián és élettanon keresztül jut el a klinikai eredményig. Először azt kérdezzük, hová jut a fény, és mi nyeli el. Ezután azt, mely sejt- vagy éreredetű mutató változik. Végül azt, hogy biztonságosan és tartósan javul-e az ember működése. [2][4][5][6]
A fáradtság vagy az „agyi köd” érzése önmagában nem mutatja meg az agy ATP-mennyiségét. Egy mért jel rövid távú változása sem igazolja memóriazavar vagy depresszió kezelését. Tartós panaszoknál érdemes kivizsgálni az okot; ezek a tanulmányok nem adnak útmutatót a kezelés önálló megváltoztatásához vagy otthoni alkalmazás beállításához. [5][6]
Gyakori kérdések
Hogyan juthat át a fény a koponyán az agyba?
A fény egy része átjut a szöveteken, nagy része azonban visszaverődik, szóródik vagy elnyelődik. A mennyiség a hullámhossztól, az alkalmazás helyétől és az anatómiától függ. [8]
Mit tesz a fény az idegsejtek mitokondriumaival?
Elsősorban a légzési lánc és a sejtes jelátvitel befolyásolását vizsgálják. A CCO fontos feltételezett fényelnyelő, de nem az egyetlen lehetséges magyarázat. [2][4]
Növeli-e a fotobiomoduláció az agy ATP-termelését?
Egy kis humán vizsgálat 2023-ban az ATP-szintázhoz kapcsolódó fluxus növekedését mérte. Nem volt kontrollcsoport; az eredmény nem jelent automatikusan több ATP-t az egész agyban vagy jobb memóriát. [7]
Melyik hullámhossz a legalkalmasabb az agy stimulálására?
Nincs általánosan legjobbnak bizonyult hullámhossz. Különböző eljárásokban például 670, 808, 810 és 1064 nm-t vizsgálnak. [5][6][7][9]
Javíthatja-e a fény a memóriát, a figyelmet és az összpontosítást?
Néhány kis vizsgálat kedvező teszteredményt talált. Ez nem igazol mindenkinél, így egészséges diákoknál sem megbízható és tartós hatást. [9][13]
Mit mutatnak a kutatások az agyi ködről és a fáradtságról?
Egy hosszú COVID-dal foglalkozó pilotvizsgálat talált részleges pozitív jeleket, de a fő kognitív eredmény nem különbözött szignifikánsan a kontrolltól. A fáradtság a kontrollcsoportban javult jobban. [13]
Támogathatja-e a fény a neuroplaszticitást és új idegsejtek képződését?
Sejtes és állatmodellek támogatják a BDNF és a plaszticitás kutatását. Jobb teszteredményből vagy változó oxigenizációból nem következik új idegsejtek képződése emberben. [2]
Befolyásolja-e a fotobiomoduláció az agy vérellátását és oxigenizációját?
A kutatások érrendszeri és oxidatív mutatók változásait észlelték. A hemoglobin- vagy BOLD-jel azonban nem azonos a véráramlás vagy az ATP közvetlen mérésével. [5][6]
Mit mutattak a vizsgálatok Alzheimer- és Parkinson-kórban?
Vannak biztató pilotadatok, de nem bizonyítják az idegsejt-pusztulás megállítását. Parkinson-kórban a motoros tünetek összesített kontrollált eredményei egyelőre nem meggyőzőek. [14][17]
Segít-e a fotobiomoduláció depresszió és szorongás esetén?
Depresszióban kis kontrollált vizsgálatok kedvező jeleket mutatnak. A szorongáshoz külön bizonyíték kell; a fény nem helyettesíti az előírt pszichiátriai kezelést. [6][10]
Támogathatja-e a felépülést agyrázkódás vagy stroke után?
Sérülés után a biztonságosságot és az agyi választ vizsgálják. A nagy NEST-3 vizsgálat nem igazolta a tesztelt lézereljárás előnyét akut iszkémiás stroke-ban. [11][12]
Hogyan kapcsolódnak egymáshoz a mitokondriumok, a mikroglia és az idegrendszeri gyulladás?
Az energia-anyagcsere és az immunjelátvitel kölcsönösen hat egymásra. Egy vérbeli gyulladásos marker változása önmagában nem bizonyítja az agyi gyulladás csökkenését. [2][9]
Mi a különbség a sisak, az orrapplikátor és a LED-panel között?
A fény bejuttatásában, a megvilágított területben és a dózisban különböznek. A fejen és orron át kombinált alkalmazás eredménye nem különíti el az orrapplikátor hatását. [13][16][17]
Ez az ismeretterjesztő cikk a kutatásokat mutatja be. Az egyéni diagnózis és kezelés egészségügyi szakember feladata; a konkrét termékeket a Tanácsadóban hasonlítjuk össze.
A lézersorozat következő cikke06 · Memória, demencia és fotobiomoduláció: segíthet a fény? →Források és szakmai háttér
Frissítve: 2026. november 10. Új kérdésekkel, az ATP-anyagcsere humán vizsgálataival és klinikai kutatásokkal kiegészítve. A csak absztraktként elérhető tanulmányokat az absztrakt adatai alapján ismertetjük; elkülönítjük a sejtes modelleket, a biológiai mutatókat és a klinikai eredményeket.
- Baskurt OK, Hardeman MR, Rampling MW, Meiselman HJ, eds. Handbook of Hemorheology and Hemodynamics. IOS Press; 2007.
Forrás megnyitása - Salehpour F et al. Brain Photobiomodulation Therapy: a Narrative Review. Molecular Neurobiology. 2018;55:6601–6636. DOI: 10.1007/s12035-017-0852-4.
Forrás megnyitása - Liu TCY, Li XE, Liu SH. Photobiomodulation – The Chinese approaches and advances in clinical application. Photonics & Lasers in Medicine. 2013;2(1):19–26. DOI: 10.1515/plm-2012-0037.
Forrás megnyitása - Pope NJ, Powell SM, Wigle JC, Denton ML. Wavelength- and irradiance-dependent changes in intracellular nitric oxide level. Journal of Biomedical Optics. 2020;25(8):085001. DOI: 10.1117/1.JBO.25.8.085001.
Forrás megnyitása - Wang X et al. Up-regulation of cerebral cytochrome-c-oxidase and hemodynamics by transcranial infrared laser stimulation: A broadband near-infrared spectroscopy study. Journal of Cerebral Blood Flow & Metabolism. 2017;37(12):3789–3802. DOI: 10.1177/0271678X17691783.
Forrás megnyitása - Iosifescu DV et al. Dose dependent effects of transcranial photobiomodulation on blood-oxygenation-level-dependent power in major depressive disorder. Brain Stimulation. 2026;19(5):103185. DOI: 10.1016/j.brs.2026.103185.
Forrás megnyitása - Fear EJ et al. Use of 31P magnetisation transfer magnetic resonance spectroscopy to measure ATP changes after 670 nm transcranial photobiomodulation in older adults. Aging Cell. 2023;22:e14005. DOI: 10.1111/acel.14005.
Forrás megnyitása - Jagdeo JR et al. Transcranial Red and Near Infrared Light Transmission in a Cadaveric Model. PLoS ONE. 2012;7:e47460. DOI: 10.1371/journal.pone.0047460.
Forrás megnyitása - Rashidi-Ranjbar N et al. A multimodal evaluation of transcranial photobiomodulation in mild cognitive impairment: Cognitive, metabolic, and neuroimaging outcomes of a pilot randomized controlled trial. Journal of Alzheimer’s Disease. 2026. DOI: 10.1177/13872877261453911.
Forrás megnyitása - Cassano P et al. Transcranial Photobiomodulation for the Treatment of Major Depressive Disorder. The ELATED-2 Pilot Trial. Photomedicine and Laser Surgery. 2018;36:634–646. DOI: 10.1089/pho.2018.4490.
Forrás megnyitása - Figueiro Longo MG et al. Effect of Transcranial Low-Level Light Therapy vs Sham Therapy Among Patients With Moderate Traumatic Brain Injury: A Randomized Clinical Trial. JAMA Network Open. 2020;3:e2017337. DOI: 10.1001/jamanetworkopen.2020.17337.
Forrás megnyitása - Hacke W et al. Transcranial laser therapy in acute stroke treatment: results of neurothera effectiveness and safety trial 3, a phase III clinical end point device trial. Stroke. 2014;45:3187–3193. DOI: 10.1161/STROKEAHA.114.005795.
Forrás megnyitása - Photobiomodulation for cognitive dysfunction (Brain Fog) in post-COVID-19 condition: a randomized double-blind sham-controlled pilot trial. 2026. PMID: 41768981.
Forrás megnyitása - Mariano J et al. Efficacy and Safety of Photobiomodulation Therapy for Motor Symptoms in Parkinson’s Disease: A Systematic Review and Meta-Analysis. Brain Sciences. 2026;16:925. DOI: 10.3390/brainsci16090925.
Forrás megnyitása - U.S. Food and Drug Administration. Frequently Asked Questions About Lasers.
Forrás megnyitása - Zein R, Selting W, Hamblin MR. Review of light parameters and photobiomodulation efficacy: dive into complexity. Journal of Biomedical Optics. 2018;23:120901. DOI: 10.1117/1.JBO.23.12.120901.
Forrás megnyitása - Saltmarche AE et al. Significant Improvement in Cognition in Mild to Moderately Severe Dementia Cases Treated with Transcranial Plus Intranasal Photobiomodulation: Case Series Report. Photomedicine and Laser Surgery. 2017;35:432–441. DOI: 10.1089/pho.2016.4227.
Forrás megnyitása



