Intranazális fotobiomoduláció: működési elv és tudományos kutatások

KINGRAY Akadémia
KINGRAY AKADÉMIA · A VÉR LÉZERES BESUGÁRZÁSA ÉS FOTOBIOMODULÁCIÓ

Mi történik, amikor a fény eléri az orrnyálkahártyát?

Az orrnyílásnál elhelyezett kis fényapplikátor a helyi válaszreakciókkal, a vérrel és az idegrendszerrel kapcsolatos kérdéseket vet fel. Bemutatjuk az alapelveket, a különböző módszereket és a konkrét kutatási eredményeket.

A szakmai alapanyag szerzője: Ing. František Kokoš · Szerkesztette: KINGRAY Akadémia
Megjelent: · Frissítve:

Miről olvashat a cikkben?

  • Miben különbözik az orron keresztüli alkalmazás az intravénás és a transzkraniális módszerektől?
  • Mit vizsgáltak a vérmutatókkal, a demenciával, a COVID utáni panaszokkal és az allergiás náthával foglalkozó kutatások?
  • Miért fontos a kontrollcsoport, a dózis és az egyes alkalmazási módok elkülönítése?

Mi az intranazális fotobiomoduláció?

Az intranazális fotobiomoduláció kis intenzitású vörös vagy közeli infravörös fény alkalmazását jelenti az orrüreg területén. A gyakran leírt, nem invazív módszernél egy kis fényforrás az orr bejáratánál helyezkedik el, és főként az applikátor körül elérhető szöveteket világítja meg. A kutatások a nyálkahártya helyi reakcióit és a megvilágított területen kívüli lehetséges válaszokat vizsgálják. [2]

Az orrnyálkahártya vérellátása gazdag, az orrüreg pedig közel helyezkedik el az idegrendszer egyes struktúráihoz. Ezek az anatómiai összefüggések magyarázzák a kutatók érdeklődését. Önmagukban azonban nem mutatják meg, hová jut el biológiailag hatásos fénydózis, és milyen eredmény várható. Külön kell választani a nyálkahártyára gyakorolt helyi hatást, a lehetséges közvetett hatásokat és a fény közvetlen eljuttatását az idegszövethez. Mindegyik lehetőséghez saját bizonyíték szükséges. [2] [3]

Egyszerűen fogalmazva: A fény ott hat, ahol elnyelődik. Érdekes kutatási kérdés, hogy egy helyi reakció kiválthat-e változást a test más részén is. Az orr és az agy közelsége önmagában nem ad választ erre.

Orron keresztüli, intravénás és transzkraniális alkalmazás: mi a különbség?

Alkalmazási mód Megkülönböztető jellemző
Az orr bejáratánál A fény az elérhető helyi szövetekre jut. A helyi reakciókat és az esetleges későbbi szisztémás vagy idegrendszeri válaszokat vizsgálják.
A fejbőrön keresztül Transzkraniális PBM esetén a fény a bőrön és a koponyán át halad az agyszövet felé. Ez más fénybejuttatási út.
Mélyen az orrüregben A modellek az orrüreg tetejéhez közelebb elhelyezett fényforrást is vizsgálnak. Ennek más a megvilágítási geometriája, és nem felel meg a szokásos orrcsipesznek.
Az ér belsejében Intravazális vérbesugárzáskor a fényt az érbe vezetik. Orron keresztüli alkalmazásnál a fényforrás és a vér között környező szövet és érfal is található.

Azonos hullámhossz tehát nem jelent azonos dózist a vérben vagy az agyban. Az egyik módszer eredményei nem vihetők át automatikusan a másikra. Az alapfogalmakat A vér lézeres besugárzása: módszerek és kutatások című cikk is bemutatja. [2] [3]

Lew Lim és a kutatási elképzelés fejlődése

Lew Lim a NAALT konferencián 2013. február 2-án bemutatott The Potential of Intranasal Light Therapy for Brain Stimulation című dokumentumban azt írta le, hogyan terelődött az érdeklődés a vér besugárzásáról a lehetséges neurológiai hatások felé. Korábbi publikációkat kapcsolt össze a készülékfejlesztéssel és a felhasználók megfigyeléseivel. Ez történeti fejlesztési és konferenciaanyag, nem randomizált klinikai vizsgálat. [1]

Egy ilyen dokumentum segít megérteni a koncepció kialakulását, valamint a különböző hullámhosszak és impulzusüzemmódok iránti későbbi érdeklődést. Az adott módszer hatásosságát azonban mérésekkel és megfelelően kontrollált kutatással kell megítélni. Ezt az eredeti műszaki elképzelés és a felhasználói tapasztalatok nem helyettesítik.

A fényhatás három lehetséges szintje

1. Az orrnyálkahártya helyi reakciója

A fény először abban a szövetben hat, amely elnyeli. A nyálkahártyában és környezetében sejtes és érrendszeri reakciókat, valamint a helyi panaszok változását vizsgálják. Ilyen példa az orr átjárhatóságának kutatása allergiás náthában. Az orrban bekövetkező változás azonban önmagában nem bizonyít hatást valamely agyi betegségre. [6]

2. Közvetett hatás a véren és szabályozó jelzéseken keresztül

Salehpour és munkatársai áttekintése azt a lehetőséget is tárgyalja, hogy egy helyi inger a megvilágított területen túlmutató választ vált ki. Ebben az összefüggésben a vér tulajdonságait, az érrendszeri reakciókat, valamint idegi és más jelátviteli útvonalakat is vizsgálják. Az esetleges klinikai eredményhez való hozzájárulásukat még tisztázni kell. [2]

E hipotézis értékelésekor a teljes folyamatot követni kell: megváltozott-e egy vérparaméter, változott-e a célszövet vérellátása, és jelentett-e ez mérhető előnyt az ember számára? A folyamat egyik része nem igazolja automatikusan a többit. A vér tulajdonságait a Sűrű vér, viszkozitás és mikrokeringés című cikk ismerteti.

3. A fény közvetlen behatolása az agyszövet felé

Cassano és munkatársai 2019-ben számítógépes modellel hasonlították össze a fény terjedését a fej és az orr különböző pontjairól. A fényforrás helyzete jelentősen befolyásolta a célterületekre jutó energia becsült mennyiségét. Az orrüreg tetejéhez közeli forrás más fényeloszlást eredményezett, mint az orr bejáratánál elhelyezett forrás. Ez dozimetriai modell volt, nem a memória vagy a hangulat javulásának klinikai bizonyítéka. [3]

Ebben a modellben az orr bejáratánál elhelyezett forrásból nagyon kevés fény jutott közvetlenül a vizsgált agyterületekre. A fény útja során elnyelődik és szóródik. Az eredmények a modell feltételezéseitől, valamint a forrás helyzetétől és paramétereitől függtek; nem tekinthetők minden orrapplikátorra érvényes mérésnek. [3]

Egyszerűen fogalmazva: Az orrban jelentkező hatás, egy vérparaméter változása és az agy közvetlen megvilágítása három különböző dolog. Az eredmények olvasásakor mindig figyelje meg, melyiket mérték ténylegesen a kutatók.

Miért fontos a dózis és az applikátor helyzete?

A dióda által kibocsátott energia nem azonos a célszövetben elnyelődő energiával. Számít az egységnyi felületre jutó teljesítmény, az idő, a hullámhossz, az impulzusok, az applikátor helyzete és az egyéni anatómia. Egy készüléken feltüntetett egyetlen számból ezért nem lehet következtetni egy adott diagnózis esetén várható hatásosságra. [3]

A sejtek közötti különbségek is fontosak. Az érett emberi vörösvértestekben nincsenek mitokondriumok, ezért esetleges válaszukat nem magyarázhatja a bennük lévő mitokondriumok közvetlen serkentése. A vér esetében membránhoz kapcsolódó és közvetett mechanizmusokat is megkülönböztetnek. A további összefüggéseket a Sejtek és fotobiomoduláció című cikk mutatja be.

A vizsgálatoknál közölt kutatási paraméterek a módszerek összehasonlítását szolgálják. Nem jelentenek általános útmutatót az otthoni adagoláshoz. Külön cikket is készítünk Fotobiomoduláció és a megfelelő fénydózis címmel.

Mit mutatnak a klinikai vizsgálatok?

Az alábbi munkák különböző embercsoportokat, eljárásokat és kimeneteleket vizsgáltak. Ezért nem vonhatók össze az orron keresztül alkalmazott fény hatásosságáról szóló egyetlen általános állítássá.

Vizsgálat Módszer és résztvevők Mit lehet megítélni az eredményből?
Liu 2012 [7] Orrlézer; 90 beteg, aktív és kontrollcsoport. Vérparaméterek változásait. Nem a memória javulását vagy az érrendszeri események számának csökkenését.
Saltmarche 2017 [4] Fej- és orralkalmazás kombinációja; 5 eset kontrollcsoport nélkül. Kognitív tesztekben megfigyelt változásokat. Az orralkalmazás önálló hatását nem választották külön.
Lim 2026 [5] Fej- és orralkalmazás kombinációja; 43 bevont, 41 elemzett résztvevő. Az elsődleges kimenetel nem érte el a statisztikai szignifikanciát; a további megfigyelések megerősítést igényelnek.
Oliveira 2025 [6] Az orr belső és külső megvilágítása; 62 allergiás náthában szenvedő beteg. Helyi orrtüneteket és átjárhatóságot. Nem neurológiai betegségek kezelését.

Önálló orralkalmazás és vérparaméterek

Liu és munkatársai 2012-ben egy randomizált, kettős vak, placebokontrollos vizsgálatot írtak le 90, koszorúér-betegségben vagy agyi infarktusban szenvedő beteggel. Hatvanan 650 nm-es orrlézeres alkalmazást, harmincan pedig fénykibocsátás nélküli kontrollbeavatkozást kaptak. Az aktív csoportban a szerzők többek között az össz- és LDL-koleszterin, a plazmaviszkozitás és a vörösvértestek összecsapódásának csökkenését figyelték meg. [7]

Az értelmezésnél figyelembe kell venni az eltérő kiindulási értékeket és azt, hogy az elemzés főként az egyes csoportokon belüli előtte–utána összehasonlításokra épült. Az egyik csoportban szignifikáns, a másikban nem szignifikáns változás önmagában még nem bizonyít szignifikáns különbséget a két csoport között. A vizsgálat nem mérte a memória vagy a látás javulását, illetve az érrendszeri események számának csökkenését, és nem a KINGRAY Light készüléket tesztelte. [7]

Demencia és kombinált alkalmazás

Saltmarche és munkatársai 2017-ben öt, demenciával vagy Alzheimer-kórral élő embert követtek egy 12 hetes, transzkraniális és intranazális alkalmazást kombináló programban. 810 nm-es LED-fényt használtak, 10 Hz-es pulzálással. Kedvező változásokat figyeltek meg a kognitív tesztekben, de kontrollcsoport nélkül sem a javulás oka, sem az orron keresztüli rész önálló hatása nem állapítható meg megbízhatóan. [4]

A vizsgálatot a Vielight támogatta, és a készülékeket is a vállalat biztosította. Egyes szerzők fizetett tanácsadói tevékenységet vagy vállalati szerepet jeleztek. Az eredmények kontrollált kutatásra ösztönöznek, nem igazolják minden orrban használható készülék hatásosságát. [4]

COVID-19 utáni kognitív nehézségek

Egy 2026-ban megjelent randomizált, kettős vak pilotvizsgálatba 43, COVID-19 utáni kognitív nehézségekkel küzdő felnőttet vontak be; 41 résztvevő adatait elemezték. A fej és az orr megvilágítását kombinálták 810 nm-es, 40 Hz-cel pulzált fénnyel. Nyolc hét után az elsődleges kognitív kimenetel nem érte el a statisztikai szignifikanciát: a csoportok közötti különbség 0,043; 95%-os konfidenciaintervallum −0,007 és 0,092 között; p = 0,088. [5]

A fiatalabb alcsoportban és egyes figyelmi mérésekben kedvező eredmények jelentek meg. Az alcsoport-elemzések feltáró jellegűek voltak, többszörös összehasonlításra történő korrekció nélkül. A fáradtság és a mobilitás eredményei a kontrollcsoportnak kedveztek. Súlyos nemkívánatos eseményekről nem számoltak be. A kutatást a gyártó, a Vielight finanszírozta; minden szerző jelezte, hogy díjazásban részesült a vállalattól. Az önálló orralkalmazás hatását nem különítették el. [5]

Allergiás nátha és helyi hatás

Oliveira és munkatársai 2025-ben egy vak, randomizált vizsgálatot közöltek 62 allergiás náthában szenvedő beteggel: 33-an az aktív, 29-en a kontrollcsoportba kerültek. A vizsgált protokoll az orr belső és külső megvilágítását kombinálta, és egy hónap alatt nyolc alkalmat tartalmazott. Az absztrakt az orr átjárhatóságának és a tüneteknek egyes mutatóiban javulásról számol be, a szagazonosítási tesztben azonban nem volt szignifikáns változás. [6]

Ez egy helyi javallat vizsgálata. Az eredmény nem bizonyítja a demencia kezelését vagy egy önmagában, más protokoll szerint alkalmazott orrcsipesz hatásosságát. Ez a rész a hozzáférhető absztrakton, nem a vizsgálat teljes szövegén alapul.

Miért fontos az összehasonlító csoport?

Ha valaki egy készülék használata közben jobban érzi magát, a tapasztalata fontos. A változás okának tisztázását azonban megfelelő összehasonlítás segíti. Szerepe lehet a tünetek ingadozásának, a párhuzamos ellátásnak, a várakozásoknak vagy a teszt ismételt elvégzésének. A véletlenszerű csoportbesorolás és egy hitelesen inaktív készülék csökkenti annak kockázatát, hogy ezeket a hatásokat magának a fénynek tulajdonítsuk.

Kombinált eljárásoknál az egyes részek hozzájárulását is el kell különíteni. A fej megvilágításának, az önálló orralkalmazásnak, ezek kombinációjának és a kontrollnak az összehasonlítása segítene megállapítani, mit ad hozzá az egyes útvonal. E megkülönböztetés nélkül az orron keresztüli rész önálló hatása bizonytalan marad.

Egyszerűen fogalmazva: A készülék használata után bekövetkező javulás megfigyelés. Annak megítéléséhez, hogy a készülék okozta-e, összehasonlítás szükséges. Az orralkalmazás értékeléséhez pedig tudnunk kell, hogy közben a fejet is megvilágították-e.

Mit mondhatunk, és mi marad nyitott kérdés?

Az orrnyálkahártya hozzáférhető hely a fényre adott helyi és lehetséges távolabbi biológiai válaszok vizsgálatához. Az eddigi munkák orrtünetekkel, vérparaméterekkel és kombinált neurológiai eljárásokkal foglalkoztak. Az eredmények minden csoportját a módszer és a ténylegesen mért kimenetelek alapján kell értékelni. [4]–[7]

A bemutatott vizsgálatok indokolják a további kutatást. Nem igazolják azonban, hogy minden orrapplikátor megbízhatóan javítja az agy mikrokeringését vagy neurológiai zavarokat kezel. Egy kis vizsgálatban megfigyelt jó rövid távú tolerálhatóság is csak korlátozott információt ad a hosszú távú biztonságról.

A fényforrásnak a modellekben vizsgált, mélyen az orrüregbe történő elhelyezése nem útmutató otthoni használathoz. Az adott készüléket rendeltetésének és használati utasításának megfelelően kell használni; az egészségi panaszok szakmai értékelést igényelnek. Egy kutatási modell nem tévesztendő össze a szokásos orrcsipesz használati eljárásával. [3]

Gyakori kérdések

Az intranazális fotobiomoduláció ugyanaz, mint az intravénás vérbesugárzás?

Nem. Orron keresztüli alkalmazásnál a forrás az éren kívül van. A fény helyi szöveteken halad át; a vérben kialakuló dózis és a megvilágítás geometriája eltér az intravénás módszerétől. Tekintse meg a módszerek összehasonlítását.

Az orrból származó fény közvetlenül eljut az agyba?

Ez a forrás helyzetétől és paramétereitől függ. A bemutatott számítógépes modellben az orr bejáratánál elhelyezett forrásból nagyon kevés fény jutott közvetlenül a vizsgált agyterületekre. A kutatásokat ezért a konkrét elrendezés szerint kell megkülönböztetni. További részletek a modellről és a lehetséges mechanizmusokról.

Bizonyítják a vizsgálatok a memória javulását önálló orralkalmazás esetén?

A bemutatott demencia- és COVID-19 utáni kognitív vizsgálatok a fej és az orr megvilágítását kombinálták. Az orron keresztüli rész önálló hozzájárulását nem választották külön. A vizsgálatok részletei és korlátai.

A kutatásokban csak lézert használnak?

Nem. A bemutatott munkák lézeres és LED-fényforrásokat is alkalmaztak. Összehasonlításkor a hullámhosszt, a dózist, az impulzusokat és az alkalmazás helyét is figyelembe kell venni. A lézer vagy LED megnevezés önmagában nem határozza meg az eredményt.

Mennyi ideig és milyen gyakran kellene az orrban fényt alkalmazni?

A bemutatott vizsgálatokból nem vezethető le egyetlen, minden készülékre és célra érvényes ütemezés. A kutatási protokollok eltérnek. Az adott terméknél kövesse annak rendeltetését és használati utasítását; egészségi probléma esetén beszélje meg az alkalmazást orvossal.

Források és további olvasnivaló

  1. Lim L. The Potential of Intranasal Light Therapy for Brain Stimulation. MedicLights Research Inc.; NAALT konferencia, 2013. február 2. Fejlesztési és konferenciaanyag. Eredeti PDF-dokumentum.
  2. Salehpour F és mtsai. Az intranazális fotobiomoduláció narratív áttekintése neurológiai és neuropszichiátriai zavarokban. Rev Neurosci. 2020;31(3):269–286. DOI: 10.1515/revneuro-2019-0063. A szerkesztői ellenőrzéshez az absztrakt állt rendelkezésre.
  3. Cassano P és mtsai. Modellalapú dozimetriai vizsgálat az érzelemszabályozást célzó szelektív fotobiomodulációról. Neurophotonics. 2019;6(1):015004. DOI: 10.1117/1.NPh.6.1.015004 · Teljes szöveg.
  4. Saltmarche AE, Naeser MA, Ho KF, Hamblin MR, Lim L. Esetsorozat a kombinált transzkraniális és intranazális PBM-ről demenciában. Photomed Laser Surg. 2017;35(8):432–441. DOI: 10.1089/pho.2016.4227 · Teljes szöveg.
  5. Lim L és mtsai. Randomizált, kettős vak pilotvizsgálat a PBM alkalmazásáról COVID-19 utáni kognitív nehézségek esetén. EClinicalMedicine. 2026;92:103730. DOI: 10.1016/j.eclinm.2025.103730 · Teljes szöveg.
  6. Oliveira PC és mtsai. Placebokontrollos, randomizált vizsgálat a PBM alkalmazásáról allergiás náthában. Int Forum Allergy Rhinol. 2025;15(6):594–601. DOI: 10.1002/alr.23532. A jelen cikk az eredményeket az absztrakt alapján foglalja össze.
  7. Liu TCY és mtsai. Randomizált, kettős vak, placebokontrollos vizsgálat a kis intenzitású intranazális lézer alkalmazásáról érrendszeri betegségekben. Int J Photoenergy. 2012;2012:489713. DOI: 10.1155/2012/489713 · Teljes szöveg.

A bibliográfiai adatokat és a hozzáférhető szövegeket 2026. november 6-án ellenőriztük. A publikációk leírásai magyarul szerepelnek; az eredeti címek a hivatkozott forrásokban találhatók. A [2] és [6] forrás esetében ehhez az ellenőrzéshez az absztrakt állt rendelkezésre. A vizsgálati eredmények nem érvényesek automatikusan más készülékekre vagy paraméterekre.

Hogyan kapcsolódnak a további cikkek?

Az alapelvek magyarázatát a sejtekről és a fotobiomodulációról, valamint a vérviszkozitásról és a mikrokeringésről szóló, már elérhető cikkek egészítik ki.

Külön írásokat készítünk Memória, demencia és fotobiomoduláció, Fotobiomoduláció és a megfelelő fénydózis, valamint Fény, koleszterin és vérzsírok címmel. A hivatkozásokat a megjelenés után adjuk hozzá.

Ismeretterjesztő tartalom: A cikk kutatásokat ismertet, és nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot vagy kezelést. A bemutatott tanulmányok nem jelentik a KINGRAY wellnesskészülékek klinikai igazolását.

A szakmai alapanyag szerzőjéről

Ing. František Kokoš · Az eredeti alapanyag dátuma: 2026. október 31. Szerkesztés, a kapcsolódó cikkek összekapcsolása és az elérhető források ellenőrzése: KINGRAY Akadémia, 2026. november 6.

Vissza a vér lézeres besugárzásáról szóló útmutatóhoz →
Ing. František Kokoš
Szerző: Ing. František Kokoš

Ing. František Kokoš – a KINGRAY Akadémia és Tanácsadó szerzője

Táplálkozási tanácsadó, a Liečba svetlom (Fényterápia; ISBN 978-80-970512-0-4) című könyv szerzője és a BIOquant – polovodičová laserová terapia (Félvezető lézerterápia; ISBN 978-80-970512-2-8) című kiadvány társszerzője. 2008 óta foglalkozik lézer- és fénytechnológiákkal, valamint eszközfejlesztéssel. Az US9731145B2 számú amerikai szabadalomban feltalálóként, az SK5457Y1 számú szlovák orrapplikátor-használati mintában pedig társfeltalálóként szerepel.

Ing. František Kokoš – tanulmányok, publikációk és találmányok →

%s ...
%s
%image %title %code %s
%s