Romlik a memóriája, vagy demenciával élő hozzátartozójának keres információt? A fotobiomoduláció azt vizsgálja, hogy a pontosan alkalmazott fény befolyásolhatja-e az agyműködést. Egyes klinikai vizsgálatok biztató eredményt hoztak, mások nem igazoltak előnyt. Fontos, hogy kinél, milyen módon alkalmazták a fényt, és valójában mi javult. [3][4][5][6][7]
Milyen kérdésekre talál választ?
- Mikor tekinthető a feledékenység szokásosnak, és mikor utalhat demenciára?
- Milyen figyelmeztető változások és tesztek segítenek felismerni a kezdődő demenciát?
- Mely emlékezeti funkciók változnak először, és melyek maradhatnak meg tovább?
- Milyen beszéd-, viselkedés-, tájékozódási és alvásváltozások kísérhetik a demenciát?
- Hogyan függ össze az életkor, az életmód és a társas elszigeteltség az emlékezettel?
- Mi az agyi fotobiomoduláció, és hogyan jut át a fény a koponyán?
- Mit befolyásolhat a fény a mitokondriumokban és az agy energia-anyagcseréjében?
- Csökkentheti a fotobiomoduláció az amiloidplakkok mennyiségét?
- Milyen hullámhosszakat vizsgálnak, és mit jelent a 40 Hz-es pulzálás?
- Meggyógyíthatja a fotobiomoduláció az Alzheimer-kórt, vagy enyhítheti a tüneteit?
- Mit mutattak az MCI-vel és demenciával élők klinikai vizsgálatai?
- Miben különbözik a fejen keresztüli alkalmazás az orrapplikátortól?
- Ugyanazok az eredmények várhatók MCI és előrehaladott demencia esetén?
- Milyen kockázatokat és korlátokat kell figyelembe venni otthoni használatkor?
- Milyen gyakran és mennyi ideig vizsgálják a PBM-et, és mikor értékelhető az eredmény?
Kattintson a kérdésre, és az oldal a cikken belüli válaszhoz görget.
A lézeres sorozat teljes menüje — megnyitás
Mikor több a feledékenység az életkorral járó változásnál?
Az alkalmi szókeresés különbözik a visszatérő tájékozódási nehézségtől vagy a megszokott feladatok elvégzésének zavarától. A demencia olyan tünetegyüttes, amelyben a szellemi képességek hanyatlása a mindennapi önállóságot is érinti. Nem egyetlen betegség, és nem az öregedés elkerülhetetlen következménye. [1]
Leggyakoribb oka az Alzheimer-kór. Vaszkuláris demenciában az agyi erek károsodása játszik szerepet; a Lewy-testes és a frontotemporális demencia eltérő kóros folyamatokkal jár. Több ok együttesen is jelen lehet. Ezért nem magyarázható minden memóriazavar „sűrű vérrel”, és egy módszertől sem várható minden esetben azonos válasz. [1]
Enyhe kognitív zavarban, röviden MCI-ben a nehézségek meghaladják a szokásos életkori változásokat, de az önállóság nagyrészt megmarad. Az MCI nem feltétlenül jelent Alzheimer-kórt, és nem mindig alakul demenciává. Az MCI-ben kapott eredmények ezért nem vihetők át automatikusan előrehaladott betegségre. [2]
Milyen változásokat érdemes figyelni, és hogyan vizsgálják az emlékezetet?
Ugyanazt kérdezi az érintett anélkül, hogy emlékezne a válaszra? Eltéved ismert helyeken, vagy nehézséget okoz neki a gyógyszerek, a számlák vagy a megszokott főzés kezelése? Ezek a konkrét példák többet segítenek az orvosnak, mint a „rossz memória” megjelölés. A kivizsgálás validált teszteket is tartalmazhat; a klinikai vizsgálatokban gyakori a MoCA és az MMSE. A nyelv, az iskolázottság, a látás és a hallás is befolyásolhatja az eredményt. Egyetlen pontszám sem igazolja vagy zárja ki önmagában a demenciát. [8]
Az orvos a beszédet, tervezést, hangulatváltozásokat, viselkedést és alvást is értékeli. Más lehetséges okokat is vizsgál, például gyógyszerhatást, depressziót vagy testi betegséget. Az órák vagy napok alatt kialakuló hirtelen zavartság nem szokásos öregedés: gyors orvosi értékelést igényel. Hirtelen beszédzavar vagy féloldali gyengeség esetén sürgősségi segítséget kell hívni. [1][8][18]
Miért maradhatnak meg a gyermekkori emlékek, miközben az új események kiesnek?
A jellegzetes Alzheimer-kórban korán sérülhet az új epizodikus emlékek rögzítése: mi történt ma, vagy miről szólt a legutóbbi beszélgetés. A sokszor felidézett régi élmények, ismerős dalok és egyes begyakorolt készségek tovább elérhetők maradhatnak. A memória elvesztésének nincs rögzített sorrendje. Más demenciákban kezdetben a viselkedés, a beszéd vagy a térbeli tájékozódás változásai kerülhetnek előtérbe. [1][9]
Mi támogathatja az emlékezetet a fénykutatás mellett?
Az életkor fontos kockázati tényező, de a demencia nem az öregedés elkerülhetetlen része. A képességekhez igazított mozgás, a társas kapcsolatok, az értelmes tevékenységek, valamint a hallás, a vérnyomás, a koleszterin és a cukorbetegség gondozása fontos a megelőzésben és a támogatásban. Diagnosztizált demenciában a tevékenységek és a családi segítség támogathatják a mindennapi működést és az életminőséget. A kialakulás kockázatának csökkentése és a fennálló betegség lassítása különböző eredmény. [10]
Hogyan juthat át a fény a koponyán?
A transzkraniális PBM kívülről világítja meg a fejet. A sugárzás egy része visszaverődik, elnyelődik vagy szóródik; egy része mélyebbre juthat. Jagdeo és munkatársai holttestmodellen igazolták a 830 nm-es fény áthaladását a fej szövetein, az adott körülmények között nagyobb mértékben, mint 633 nm-nél. Az élő agyban kialakuló dózist a haj, a bőr, a csont, az alkalmazás helye és a fényforrás geometriája is befolyásolja. A felszíni teljesítmény nem azonos az egész agyat érő dózissal. [11][17]
Miért kutatják a fény és az agy kapcsolatát?
Az idegsejteknek ATP formájában energiára, oxigénre, tápanyagokra és működő sejtkapcsolatokra van szükségük. A fotobiomoduláció, röviden PBM kutatása a vörös vagy közeli infravörös fényre adott válaszokat vizsgálja: a mitokondriális folyamatokat, a sejtjelátvitelt, a gyulladásos környezetet és az érrendszeri reakciókat. [3]
A biológiailag hihető mechanizmus a kutatás kiindulópontja. Egy sejtben vagy állatmodellben mért változás még nem bizonyítja, hogy az ember jobban kommunikál, emlékszik a gyógyszereire vagy önállóbban él. Ehhez megfelelő kontrollcsoporttal végzett klinikai vizsgálatok szükségesek. [3][4][5][6][7]
Az egyik vizsgált mechanizmus a mitokondriális légzési lánc egyik enzimének, a citokróm-c-oxidáznak a befolyásolása. A nitrogén-monoxidot, az érrendszeri válaszokat és a sejtes jelátvitelt is kutatják. A mechanizmus a körülményektől függ; nem feltételezhető, hogy minden megvilágítás automatikusan növeli az ATP-t minden idegsejtben. [3]
Fear és munkatársai 2023-ban foszfor-mágnesesrezonancia-spektroszkópiával az ATP-szintézishez kapcsolódó áramlás változását figyelték meg 670 nm-es megvilágítás után; hét idősebb felnőttet elemeztek. Ez a kis, párhuzamos kontrollcsoport nélküli kutatás érdekes biológiai alap, nem a demencia kezelésének bizonyítéka. [12]
Mit tudunk az amiloidról és az agyi gyulladásról?
Purushothuman és munkatársai 2014-ben két genetikai egérmodellt vizsgáltak. Az amiloidmodellben a fény alkalmazását követően csökkent a plakkok száma és mérete; a másik modellben a tau és az oxidatív stressz mutatói változtak. Ez indokolja a mechanizmusok további kutatását, de nem emberekben megfigyelt eredmény. [13]
A jobb MoCA- vagy MMSE-pontszám önmagában nem mutatja az amiloid eltávolítását. Ennek humán igazolásához megfelelő biomarkerek és jó minőségű klinikai követés szükséges. Az ismertetett vizsgálatok nem bizonyítják, hogy egy otthoni készülék visszafordítja az agykárosodást vagy megállítja az Alzheimer-kórt. [5][6][7][13]
Hullámhossz és 40 Hz: két különböző mennyiség
A nanométer a hullámhosszt, a hertz a másodpercenkénti impulzusok számát jelöli. Agykutatásokban például 808, 810 vagy 1064 nm-t alkalmaznak. A hatás a felületegységre jutó teljesítménytől, az időtől, a helytől és az impulzusbeállításoktól is függ. Az eddigi eredmények nem jelölnek ki egyetlen legjobb színt vagy frekvenciát minden demenciával élő ember számára. [3][5][6][17]
A 40 Hz-es szenzoros ingerléskor az ember villogó fényt néz, gyakran hanggal együtt; a cél az agyi ritmusok érzékszerveken keresztüli befolyásolása. Chan és munkatársai enyhe Alzheimer-demenciában is vizsgálták ezt. Az eljárás eltér a transzkraniális PBM-től akkor is, ha a PBM-készülék szintén 40 Hz-en pulzál. Az eredmények nem vihetők át automatikusan a két módszer között. [14]
Mit mutattak a korai megfigyelések?
Saltmarche és munkatársai 2017-ben öt, demenciával vagy lehetséges Alzheimer-kórral élő embert követtek. Tizenkét héten át kombinálták a fejen keresztüli transzkraniális és az orron keresztüli intranazális alkalmazást, 810 nm-es fénnyel. Az átlagos MMSE-pontszám 2,6 ponttal emelkedett, az ADAS-cog 6,73 ponttal csökkent; mindkét változás jobb teszteredményt jelent. [4]
A családok az alvás, a kommunikáció és a viselkedés változásáról is beszámoltak. Kontrollcsoport azonban nem volt, az alkalmazás leállítása utáni adatok pedig hiányosak voltak. Öt eset további kutatásra ad okot, de nem nyújt megbízható hatásbecslést minden beteg számára. A kombinált alkalmazás eredménye nem tulajdonítható kizárólag az orrszondának. [4]
Újabb vizsgálatok: kedvező és semleges eredmények
Chun és munkatársai, 2026: 80 MCI-s résztvevő
Az Alzheimer-kórhoz kapcsolódó MCI-ben végzett randomizált, vak vizsgálat 808 nm-es transzkraniális fényt alkalmazott 12 héten át. Az átlagos MoCA-K-pontszám az aktív csoportban 3,87 ponttal emelkedett, a kontrollcsoportban 0,74 ponttal csökkent. Ez egy konkrét protokoll kedvező eredménye, nem a későbbi demencia megelőzésének bizonyítéka. [5]
Rashidi-Ranjbar és munkatársai, 2026: 20 fős pilotvizsgálat
Hat hét 810 nm-es transzkraniális alkalmazás után egyes kognitív, anyagcsere- és képalkotó mutatók kedvezően változtak. A kis létszám és a sok vizsgált végpont óvatosságot indokol. A vér metabolitjainak változása nem az idegsejtek ATP-szintjének közvetlen mérése. [6]
Jarrahi és munkatársai, 2025: 30 demenciával élő ember
Enyhe vagy középsúlyos demenciában a szokásos ellátást PBM-mel, illetve ugyanazt az ellátást inaktív készülékkel egészítették ki. Nem mutattak ki különbséget a kogníció, a depresszió vagy a szorongás terén sem közvetlenül a kezelés után, sem egy hónappal később. Ez a protokoll tehát nem igazolta a várt előnyt. [7]
Különbözik az MCI az előrehaladott demenciától?
Igen. Az MCI nem mindig jelent Alzheimer-kórt, és sokan nagyrészt önállóak maradnak. Előrehaladott demenciában mások a szükségletek és a károsodás mértéke. A kiválasztott MCI-betegek biztató eredményei ezért nem jósolják meg a súlyos demenciában várható hatást. Olyan vizsgálatok is szükségesek, amelyek az önállóságot, a gondozói terheket és az esetleges előny tartósságát mérik. [2][5][7]
Miért fontos az alkalmazás módja?
A transzkraniális fény a fej szövetein halad át. Az orrba helyezett applikátor az orrnyálkahártyát világítja meg. A kombinált protokoll mindkét utat alkalmazza. Eltér a megvilágított terület, a fény gyengülése és a célszövetbe jutó dózis. Azonos hullámhossz ezért nem jelent azonos hatást. [3][4]
Egy vizsgálat értékelésekor figyelni kell a diagnózisra, a betegség stádiumára, az alkalmazás helyére, a fény paramétereire, a követés hosszára és a kontrollcsoportra. Egy kis pozitív vizsgálat nem határoz meg általános otthoni adagolást, és nem bizonyítja minden PBM-készülék hatásosságát. [3][4][5][6][7]
Mi számít az érintettnek és a családjának?
Lényeges, hogy javul-e a tájékozódás, a beszélgetés, az alvás és a hétköznapi feladatok elvégzése, illetve csökken-e a segítségigény. Követni kell a mellékhatásokat, a megbízható használatot és az esetleges előny tartósságát is. Az otthoni készülék önmagában nem teszi egyszerűvé a demenciával élő ember gondozását. [4]
Az új vagy rosszabbodó panaszok kivizsgálást igényelnek. Gyógyszerek, depresszió, egyes tápanyagok hiánya vagy más betegségek is hozzájárulhatnak a memóriazavarhoz. Kísérleti módszer nem késleltetheti az ok tisztázását, és nem helyettesítheti az előírt ellátást. [1][2]
Biztonság: szem, hő, pulzálás és felügyelet
A 80 résztvevős vizsgálatban nem jelentettek készülékkel összefüggő nemkívánatos eseményt; a 20 fős pilotban mindkét csoportban előfordultak ilyen események, súlyos esemény nélkül. Ez nem tesz minden eszközt kockázatmentessé. A paraméterek, a szemvédelem és a rendeltetésszerű használat számítanak. Ne nézzen a fénynyalábba, és tartsa be a gyártó védelmi előírásait; a túlzott besugárzás károsíthatja a szemet vagy túlmelegítheti a szövetet. [5][6][15][17]
Epilepszia, fényérzékenységet fokozó gyógyszerek vagy az alkalmazási terület bőrbetegsége esetén előzetesen beszélje meg a konkrét eljárást orvosával. A látható villogás fényérzékeny emberekben rohamot válthat ki. A fejre alkalmazott láthatatlan NIR-impulzusok nem azonosíthatók automatikusan ezzel a látási ingerrel, de minden protokoll sem nyilvánítható biztonságosnak. Demenciával élő embernél gondozói felügyeletre lehet szükség. [16][17]
Milyen otthoni alkalmazási rendet vizsgáltak?
Chun és munkatársai 808 nm-t alkalmaztak hetente hatszor, 12 héten át; a fő értékelés a 13. héten történt. Rashidi-Ranjbar és munkatársai pilotjában 810 nm-t használtak alkalmanként 20 percig, heti hat napon, hat héten át. Ezek kutatási protokollok leírásai, nem más készülékre vonatkozó utasítások vagy egyéni dózisajánlások. [5][6]
Az alkalmazási rendnek illeszkednie kell a készülékhez és az egészségi állapothoz. A hosszabb megvilágítás nem hoz automatikusan jobb eredményt. Az esetleges előnyt ismételt szakmai értékeléssel és a mindennapi működéssel együtt érdemes megítélni, nem egyetlen alkalom utáni benyomásból. Orvosi egyeztetés nélkül ne változtasson kezelésén, és ne halassza el a kivizsgálást. [8][17]
Gyakori kérdések
Meggyógyíthatja a vörös fény az Alzheimer-kórt?
Az ismertetett vizsgálatok ezt nem bizonyítják. Konkrét protokollokat és eredményeket vizsgálnak, nem adnak általános bizonyítékot a gyógyulásra vagy az idegsejt-károsodás megállítására. [4][5][6][7]
Az MCI-ben elért eredmények előrehaladott demenciára is érvényesek?
Nem automatikusan. Az ok, a károsodás mértéke és a megmaradt képességek eltérnek. Minden betegcsoporthoz saját klinikai adatok szükségesek. [1][2][5]
A fej és az orr együttes kezelése bizonyítja az önálló orrkezelés hatását?
Nem. Külön összehasonlító csoportok nélkül az egyes összetevők hozzájárulása nem választható szét. [4]
Mikor tekinthető a feledékenység szokásosnak, és mikor utalhat demenciára?
A korábbi működéshez képest bekövetkező változás számít. Az ismételt eltévedés vagy a megszokott feladatok nehézsége kivizsgálást indokol; egy név alkalmi elfelejtése önmagában nem diagnózis. [1][8]
Milyen figyelmeztető változások és tesztek segítenek felismerni a kezdődő demenciát?
Fontos az ismételt kérdezés, a tájékozódás, a gyógyszerek és a mindennapi teendők kezelése. A kognitív teszt csak a vizsgálat része; normális pontszám sem zárja ki önmagában a demenciát. [8]
Mely emlékezeti funkciók változnak először, és melyek maradhatnak meg tovább?
A jellegzetes Alzheimer-kórban gyakran korán sérül az új események megjegyzése. A régi emlékek és begyakorolt készségek tovább megmaradhatnak, de a lefolyás egyénenként eltér. [1][9]
Milyen beszéd-, viselkedés-, tájékozódási és alvásváltozások kísérhetik a demenciát?
Szókeresési, tervezési, tájékozódási, hangulati vagy alvási nehézségek jelentkezhetnek. A hirtelen zavartság gyors orvosi értékelést igényel. [1][8][18]
Hogyan függ össze az életkor, az életmód és a társas elszigeteltség az emlékezettel?
Az életkor növeli a kockázatot, de a demencia nem elkerülhetetlen. A mozgás, a társas kapcsolatok és az érrendszeri kockázatok kezelése támogatják az egészséget; nem garantálják a kialakult betegség megállítását. [10]
Mi az agyi fotobiomoduláció, és hogyan jut át a fény a koponyán?
A transzkraniális PBM a fejet világítja meg. A fény egy része áthatol a szöveteken, más része elnyelődik vagy szóródik. A behatolás önmagában nem bizonyít hatásos dózist az egész agyban. [11][17]
Mit befolyásolhat a fény a mitokondriumokban és az agy energia-anyagcseréjében?
A kutatók mitokondriális enzimeket, ATP-anyagcserét és érrendszeri jelátvitelt vizsgálnak. Az energia-anyagcsere mérése önmagában nem igazolja az adott beteg memóriájának javulását. [3][12]
Csökkentheti a fotobiomoduláció az amiloidplakkok mennyiségét?
Egyes egérmodellekben kevesebb amiloidplakkot figyeltek meg. Az itt tárgyalt humán vizsgálatok nem bizonyítják, hogy az otthoni PBM eltávolítja az amiloidot az agyból. [5][6][7][13]
Milyen hullámhosszakat vizsgálnak, és mit jelent a 40 Hz-es pulzálás?
A kutatások például 808, 810 és 1064 nm-t használnak. Nincs igazolt, mindenkire érvényes legjobb protokoll. A pulzáló PBM és a hanggal kísért, látható 40 Hz-es villogás eltérő eljárás. [3][5][6][14][17]
Meggyógyíthatja a fotobiomoduláció az Alzheimer-kórt, vagy enyhítheti a tüneteit?
Az ismertetett vizsgálatok nem igazolták a gyógyulást vagy a betegség megállítását. Egyes protokollok javították a kognitív pontszámokat, mások nem mutattak előnyt. [4][5][6][7]
Mit mutattak az MCI-vel és demenciával élők klinikai vizsgálatai?
A 2026-os MCI-vizsgálatok biztató eredményeket közöltek. Egy 2025-ös demenciavizsgálat semleges eredményű volt. A diagnózis, a protokoll, a kontroll és a követési idő egyaránt fontos. [5][6][7]
Miben különbözik a fejen keresztüli alkalmazás az orrapplikátortól?
Eltér az alkalmazás helye és a szöveti dózis. A fej és az orr együttes kezelésének pozitív eredménye nem különíti el az egyes részek hozzájárulását. [3][4]
Ugyanazok az eredmények várhatók MCI és előrehaladott demencia esetén?
Ez nem bizonyított. Az MCI és az előrehaladott demencia súlyossága és okai eltérnek; az egyik csoport eredménye nem vihető át automatikusan a másikra. [2][5][7]
Források és szakmai háttér
Ing. František Kokoš forrásanyaga és további szakmai források alapján. Frissítve: 2026. november 10. Az [5]–[7] vizsgálatok összefoglalása a publikált absztraktokon alapul. Elkülönítjük az állatkísérletes eredményeket, a biológiai méréseket és az emberi klinikai kimeneteleket.
- National Institute on Aging. What Is Dementia? Symptoms, Types, and Diagnosis.
Forrás megnyitása ↗ - National Institute on Aging. What Is Mild Cognitive Impairment?
Forrás megnyitása ↗ - Salehpour F et al. Brain Photobiomodulation Therapy: a Narrative Review. Molecular Neurobiology. 2018;55:6601–6636. DOI: 10.1007/s12035-017-0852-4.
Forrás megnyitása ↗ - Saltmarche AE et al. Significant Improvement in Cognition in Mild to Moderately Severe Dementia Cases Treated with Transcranial Plus Intranasal Photobiomodulation: Case Series Report. Photomed Laser Surg. 2017;35:432–441. DOI: 10.1089/pho.2016.4227.
Forrás megnyitása ↗ - Chun H et al. Home-based transcranial photobiomodulation improves cognitive function in mild cognitive impairment due to Alzheimer’s disease: A randomized, double-blind, placebo-controlled confirmatory trial. J Alzheimers Dis. 2026;111:1699–1707. DOI: 10.1177/13872877261443973.
Forrás megnyitása ↗ - Rashidi-Ranjbar N et al. A multimodal evaluation of transcranial photobiomodulation in mild cognitive impairment: Cognitive, metabolic, and neuroimaging outcomes of a pilot randomized controlled trial. J Alzheimers Dis. 2026;112:1445–1458. DOI: 10.1177/13872877261453911.
Forrás megnyitása ↗ - Jarrahi S et al. The Efficacy of Photobiomodulation Therapy in Improving Cognitive Function and Reducing Depression and Anxiety in Patients with Mild-to-Moderate Dementia: A Double-Blinded Randomized Clinical Trial. Photobiomodul Photomed Laser Surg. 2025;43:585–591. DOI: 10.1177/25785478251376443.
Forrás megnyitása ↗ - NICE. Dementia: assessment, management and support for people living with dementia and their carers. NG97, recommendations.
Forrás megnyitása ↗ - Alzheimer’s Society. Memory loss and dementia.
Forrás megnyitása ↗ - World Health Organization. Dementia. 26 October 2026.
Forrás megnyitása ↗ - Jagdeo JR et al. Transcranial Red and Near Infrared Light Transmission in a Cadaveric Model. PLoS ONE. 2012;7:e47460. DOI: 10.1371/journal.pone.0047460.
Forrás megnyitása ↗ - Fear EJ et al. Use of 31P magnetisation transfer magnetic resonance spectroscopy to measure ATP changes after 670 nm transcranial photobiomodulation in older adults. Aging Cell. 2023;22:e14005. DOI: 10.1111/acel.14005.
Forrás megnyitása ↗ - Purushothuman S et al. Photobiomodulation with near infrared light mitigates Alzheimer’s disease-related pathology in cerebral cortex – evidence from two transgenic mouse models. Alzheimer’s Research & Therapy. 2014;6:2. DOI: 10.1186/alzrt232.
Forrás megnyitása ↗ - Chan D et al. Gamma frequency sensory stimulation in mild probable Alzheimer’s dementia patients: Results of feasibility and pilot studies. PLoS ONE. 2022;17:e0278412. DOI: 10.1371/journal.pone.0278412.
Forrás megnyitása ↗ - U.S. Food and Drug Administration. Frequently Asked Questions About Lasers.
Forrás megnyitása ↗ - Epilepsy Society. Photosensitive epilepsy.
Forrás megnyitása ↗ - Zein R, Selting W, Hamblin MR. Review of light parameters and photobiomodulation efficacy: dive into complexity. Journal of Biomedical Optics. 2018;23:120901. DOI: 10.1117/1.JBO.23.12.120901.
Forrás megnyitása ↗ - NHS. Sudden confusion (delirium).
Forrás megnyitása ↗



