Lyme-kór: tünetek, diagnózis, kezelés és mire figyeljen kullancscsípés után

KINGRAY AKADÉMIA · ISMERETTERJESZTŐ CIKK

Lyme-kór: tünetek, diagnózis, kezelés és mire figyeljen kullancscsípés után

Szerző: Ing. František Kokoš · Frissítve:

A Lyme-kór bakteriális fertőzés, amelyet fertőzött kullancs csípése közvetít. Kórokozói a Borrelia nemzetséghez tartozó baktériumok. A kullancsok fertőzött állatok véréből vehetik fel a baktériumokat, majd továbbadhatják azokat az embernek.

Mi a Lyme-kór?

A Lyme-kór bakteriális fertőzés, amelyet fertőzött kullancs csípése közvetít. Kórokozói a Borrelia nemzetséghez tartozó baktériumok. A kullancsok fertőzött állatok véréből vehetik fel a baktériumokat, majd továbbadhatják azokat az embernek.

Korai tünet lehet a fokozatosan növekvő bőrpír, fáradtság, fejfájás, láz, izom- vagy ízületi fájdalom. A bőrpír nem mindig céltáblaszerű, és nem minden esetben észlelhető. A nem jellegzetes tünetek önmagukban nem igazolják a diagnózist.

A Lyme-kór nem terjed emberek között hétköznapi érintkezéssel, kézfogással, köhögéssel, öleléssel vagy tárgyak közös használatával. Elkülönítésre nincs szükség. Kezelés nélkül egyes esetekben később az idegrendszer, a szív, az ízületek vagy a bőr is érintett lehet.

↑ Vissza a tartalomhoz

Hogyan néz ki az erythema migrans?

Az erythema migrans fokozatosan terjedő bőrpír, amely általában a fertőzés után néhány nappal vagy héttel jelenik meg. Lehet egyenletesen vörös, illetve világosabb közepű. Nem feltétlenül fáj vagy viszket, és nem mindig céltáblaszerű.

A kullancs eltávolítása után közvetlenül jelentkező kis bőrpír helyi bőrreakció is lehet. Ez általában nem növekszik, és fokozatosan elmúlik. A növekvő foltot mutassa meg orvosnak.

Jellegzetes erythema migrans esetén az orvos a klinikai kép alapján állítja fel a diagnózist. A kezelés megkezdésével nem kell vérvizsgálatra várni.

↑ Vissza a tartalomhoz

A Lyme-kór korai tünetei

A bőrelváltozás mellett fáradtság, fejfájás, hőemelkedés, hidegrázás, izom- és ízületi fájdalom, nyirokcsomó-duzzanat vagy általános gyengeség is jelentkezhet. Ezek vírusfertőzésre is emlékeztethetnek.

Ezek a tünetek nem kizárólag a Lyme-kórra jellemzők. Az értékeléshez fontos a kullancscsípés, a természetben töltött idő és az esetleges bőrelváltozás alakulása.

↑ Vissza a tartalomhoz

Neuroborreliózis: az idegrendszer érintettsége

Az idegrendszeri tünetek hetekkel vagy hónapokkal később is jelentkezhetnek. Lehetséges az arcidegbénulás, a szájzug lecsüngése, nyilalló idegfájdalom, bizsergés, érzészavar, erős fejfájás, tarkómerevség és gyengeség.

A hirtelen jelentkező arcferdülés, beszédzavar, féloldali gyengeség vagy látászavar stroke jele is lehet. Azonnali orvosi segítséget igényel; ne várjon a Lyme-kór diagnózisára.

↑ Vissza a tartalomhoz

Érintheti a Lyme-kór a szívet?

A Lyme-carditis ritkább szövődmény, amelyben a fertőzés befolyásolhatja a szív elektromos ingerületvezetését. Lehetséges tünet a szívdobogásérzés, szabálytalan pulzus, szédülés, ájulás, légszomj, mellkasi fájdalom vagy nyomás és szokatlan gyengeség.

Ájulás, mellkasi fájdalom, súlyos légszomj vagy jelentős pulzuszavar esetén sürgős orvosi vizsgálat szükséges.

↑ Vissza a tartalomhoz

Lyme-arthritis: ízületi duzzanat

Későbbi tünet lehet a Lyme-arthritis. Leggyakrabban nagy ízületet, jellemzően a térdet érinti. Jelentős duzzanat, feszülés és mozgáskorlátozottság jelentkezhet; a panaszok visszatérhetnek vagy tartósabbak lehetnek. A fájdalom néha kisebb, mint amit a duzzanat alapján várnánk.

A térdduzzanat önmagában nem jelent Lyme-kórt. Sérülés, köszvény, autoimmun betegség vagy bakteriális ízületi fertőzés is okozhatja.

↑ Vissza a tartalomhoz

Diagnózis és vérvizsgálatok

Az orvos a tüneteket, a bőrelváltozást, a lehetséges kullancskontaktust és a laboreredményeket együtt értékeli. Szükség lehet idegrendszeri vagy az érintett szervre irányuló vizsgálatokra. A diagnózis nem egyetlen laboreredményen alapul.

A vérvizsgálatok a Borrelia baktériumok elleni ellenanyagokat mutatják ki. Ezek nem képződnek azonnal, ezért egy korai negatív teszt nem zárja ki teljesen a fertőzést. Jellegzetes erythema migrans esetén a klinikai kép döntő.

A pozitív ellenanyag-lelet önmagában nem igazol aktív fertőzést. Az ellenanyagok korábbi fertőzés után hónapokig vagy évekig kimutathatók lehetnek. Az eredményt a tünetekkel és a vizsgálati lelettel együtt kell értelmezni.

↑ Vissza a tartalomhoz

Hogyan kezelik a Lyme-kórt?

A Lyme-kórt antibiotikumokkal kezelik. A betegség formájától, életkortól és egészségi állapottól függően például doxiciklin, amoxicillin vagy cefuroxim alkalmazható. Egyes formák intravénás kezelést igényelnek. A gyógyszert, az adagot és a kezelés időtartamát az orvos határozza meg.

Több antibiotikum nem jelent automatikusan jobb kezelést. Az aktív fertőzés bizonyítéka nélkül adott hosszú vagy ismételt kúrák mellékhatásokkal járhatnak, és nem képezik a tartós, nem jellegzetes panaszok szokásos kezelését.

↑ Vissza a tartalomhoz

Mi történik, ha a panaszok kezelés után is fennmaradnak?

Egyes embereknél a megfelelő kezelés után egy ideig fáradtság, fájdalom vagy kognitív panaszok maradhatnak fenn. Ezek nem bizonyítják automatikusan, hogy élő Borrelia baktériumok maradtak a szervezetben.

Tartós panaszok esetén az általános egészségi állapotot és más lehetséges okokat is értékelni kell.

↑ Vissza a tartalomhoz

Mit tegyen kullancscsípés után?

A kullancsot minél előbb távolítsa el. Finom hegyű csipesszel fogja meg a bőrhöz a lehető legközelebb, majd egyenletes erővel húzza egyenesen felfelé. Ne csavarja és ne rántsa meg. Tisztítsa meg és fertőtlenítse a helyét, mosson kezet, és jegyezze fel a csípés dátumát és helyét. A következő hetekben figyelje a bőrét és az egészségi állapotát.

Ne kenje be a kullancsot olajjal vagy krémmel, és ne égesse meg. A fertőzés átadásának kockázata a megtapadás időtartamával nő, ezért ne halogassa az eltávolítást.

↑ Vissza a tartalomhoz

Mindenkinek kell antibiotikum kullancscsípés után?

Nem. Megelőző antibiotikumot nem adnak automatikusan minden csípés után. Bizonyos helyzetekben az orvos mérlegelheti a profilaxist az egyéni kockázat, a helyi ajánlások és az eltávolítás óta eltelt idő alapján.

Ne szedjen antibiotikumot saját döntésből „biztos, ami biztos” alapon.

↑ Vissza a tartalomhoz

Megelőzés és mikor forduljon orvoshoz

A természetben viseljen megfelelő ruházatot, zárt cipőt és hosszú nadrágot. A riasztószert az utasítás szerint használja. Hazatérés után nézze át az egész testét, különösen a hónaljat, lágyékot, térdhajlatot, hajas fejbőrt és a fülek mögötti területet. Ellenőrizze a gyermekeket és a háziállatokat is. A kullancsot mielőbb távolítsa el.

Orvosi vizsgálat indokolt növekvő bőrpír, új arcbénulás, megmagyarázhatatlan idegfájdalom, nagy ízület jelentős duzzanata, szívdobogásérzés, szabálytalan pulzus, illetve csípés után fennmaradó vagy romló panaszok esetén.

Hirtelen idegrendszeri tünetek, ájulás, mellkasi fájdalom, súlyos légszomj vagy gyorsan kialakuló fájdalmas ízületi duzzanat esetén kérjen azonnali egészségügyi segítséget.

↑ Vissza a tartalomhoz

Gyakori kérdések

Mindig céltáblaszerű a bőrpír?

Nem. Az erythema migrans különböző megjelenésű lehet.

Lehet negatív a korai vérteszt?

Igen. Az ellenanyagok fokozatosan képződnek, és kezdetben nem feltétlenül mutathatók ki.

A pozitív teszt aktív fertőzést jelent?

Nem automatikusan. Az ellenanyagok korábbi fertőzés után is fennmaradhatnak.

Minden csípés után kell antibiotikum?

Nem. A profilaxisról vagy kezelésről az orvos dönt a helyzet és a szakmai ajánlások alapján.

Mit figyeljek a kullancs eltávolítása után?

A következő hetekben figyelje a bőrét és közérzetét. Növekvő bőrpír vagy új panaszok esetén forduljon orvoshoz.

↑ Vissza a tartalomhoz

Szakmai források

A cikk tájékoztató és ismeretterjesztő jellegű. Nem helyettesíti az orvosi vizsgálatot, a diagnózist, illetve az antibiotikum, az adag és a kezelés időtartamának egyéni meghatározását.

Szerző: Ing. František Kokoš · Frissítve:

← Vissza a Kingray Akadémiához
↑ Vissza a tartalomhoz
%s ...
%s
%image %title %code %s
%s